Belváros – az V.kerület neonjai
A belváros egykor Budapest egyik legfényesebb kerülete volt, ha már került elénk fotó az egykori Váci utcáról, láthattuk, hogy egymást érték a neonok. Ebből persze semmi sem maradt, de azért elszórva találhatunk még pár neont az V. kerületben, ezeket vegyük most végig.
Fotók: a neonfényes Váci utca 1972-ben és 1971-ben
1. Központi Antikvárium – Múzeum körút 13–15.
Egy 1966-os Fortepan-fotón már látható a Központi Antikvárium neonja a Múzeum körúton, 1975-ből pedig külön felvétel is fennmaradt az üzletről. A neon tehát legkésőbb a hatvanas évek közepén már biztosan létezett.
A bagoly nem kizárólag a Központi Antikvárium jelképe volt: az Állami Könyvterjesztő Vállalat több antikváriumánál is használtak különféle baglyos neonokat. 1969-ből például egy Váci utcai változatot is ismerünk, de más üzleteken is feltűntek eltérő kialakítású „antikváriumi baglyok”.
A Központi Antikvárium története jóval régebbre nyúlik vissza. Magyar József 1891-ben alapította, eredetileg a Múzeum körút 13. alatt, Központi Antiquarium és Könyvkereskedés néven. Magyar József Révai Sámuel mellett tanulta ki az antikváriusi és könyvkereskedői szakmát.
A Múzeum körút az egyetemek közelségének köszönhetően már a 19. század végétől Budapest egyik legfontosabb könyves-antikváriumos negyede volt, amelyből mára sajnos csak néhány üzlet maradt fenn.
A Központi Antikvárium az 1910-es évek közepétől a Múzeum körút 17. alatt működött. 1952-ben államosították, ekkor lett az Állami Könyvterjesztő Vállalat 34. számú antikvár könyvesboltja, és ekkor költözött át mai helyére, a Múzeum körút 13–15. alá.
Fotók: bal oldalt a Központi Antikvárium baglya László Orsolya 2023-as, Funzine számára készült fotóján; jobb oldalt Prusinszki István 2010-es felvételén
2. Ibolya Espresso – Ferenciek tere 5.
Sokan ismerik ezt a helyet, amely nemcsak berendezésével, hanem kínálatával – például Bambival és Traubisodával – is egy letűnt korszak hangulatát idézi.
Az Ibolya 1968-ban nyitott, és azóta számos tulajdonosváltáson ment keresztül, a jellegzetes narancsos-barna enteriőr azonban szerencsére megmaradt. A hely filmes helyszínként is ismerős lehet: a Moszkva tér című film egyes jeleneteit is itt forgatták.
Fotók: bal oldalt Kalota Béla fotója az Ittivott számára, jobb oldalt Prusinszki István 2010-es felvétele
3. Cordatic – Kossuth Lajos utca 4.
A homlokzaton az OGV emblémája látható, amely az Országos Gumiipari Vállalatot jelöli. Alatta a Cordatic Pneufelirat olvasható.
A Cordatic egykor ismert magyar gumiabroncsmárka volt, amelynek neve a Cordatic Magyar Gumiabroncs Értékesítő Rt. történetéhez kapcsolódik. Maga a Cordatic márkanév mára eltűnt, a régi fényreklám azonban továbbra is őrzi az emlékét.
4. Budaprint – Petőfi Sándor utca 11.
A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat látványos neonja még ma is megtalálható a Petőfi Sándor utca 11. szám alatt.
A Budaprint a szocialista korszak egyik legnagyobb magyar textilipari vállalatához kapcsolódó név volt. Érdekesség, hogy eredetileg nem maga a vállalat viselte ezt a nevet: a Budaprint a Pamutnyomóipari Vállalat exportmárkájaként indult, majd idővel egyre inkább összeforrt a céggel.
A vállalat története ráadásul jóval korábbra nyúlik vissza, hiszen több régi magyar textilgyárat fogott össze, köztük az 1784-ben alapított Goldberger vállalatot is.
A Petőfi Sándor utcai neon különösen látványos darab: a kör alakú táblán a „Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat”felirat mellett a vállalat színes emblémája is megjelenik.
Fotók: bal oldalt a Budaprint neon, jobb oldalt a Cordatic neon, mindkettő Prusinszki István felvételén
5. Százéves Étterem – Piarista utca 2.
A Március 15. tér mellett található Péterffy-palota, más néven Krist-ház ad otthont a Százéves Étteremnek.
Az épületet Péterffy János építtette 1755-től, és már nem sokkal elkészülte után vendéglő működött benne, az évszázadok során természetesen több különböző tulajdonossal.
A 19. század végéig a környéken számos hasonló barokk palota állt, többségüket azonban az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódó városrendezés során lebontották. A Péterffy-palota így a régi pesti barokk városkép egyik ritka, épségben fennmaradt emléke.
Az étterem százéves évfordulója alkalmából, 1931-ben felújították, ekkor vette fel a Százéves Étterem nevet, az épület pedig műemléki védettséget kapott.
Fotók: Bal oldalt a barokk stílusú Péterffy-palota, a Százéves Étterem otthona; jobb oldalt a neonreklám Prusinszki István 2010-es fotóján
Ha van kedved, egy pár órás sétával akár végig is járhatod ezeket a helyeket. Ha pedig kihagytam egy régi neont az V. kerületből, mindenképpen írj a cso@budapestneon.hu címre!
Források: Fortepan, Neonvadászat.blogspot.hu, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Funzine
